A japán egészségügy pénzügyi bugyrai - The financial side of the Japanese healthcare - 日本の医療業界の金銭的な面

Ahogy a múltkor ígértem, a kórházak után írok egy picit az itteni egészségügy finanszírozási oldaláról is. Egy (nem japán) barátom egyszer azt mondta, hogy a japán egészségügynek van a világon az egyik legjobb ár-érték aránya. Nyilván ettől még a minőséget meg kell fizetni, és most azt fogjuk körbejárni, hogy hogyan. És magyarul ezúttal is a határátkelőn...

As I promised last time, when I discussed the hospital situation in Japan, now I'll write a bit about the financial side of the healthcare system. One of my (non-japanese) friends once told me that the Japanese healthcare has one of the best cost-to-value ratio in the world. Of course, the people still have to pay for high-quality treatments, and now we'll see how they're doing that...

前回約束した通りに、病院の話の次に医療業界の金銭的な面の話で続くね。
（日本人じゃない）友達によると、日本の医療業界は、コストパフォーマンス的にほぼ世界一になってるらしい。
まぁ、それでも高い品質の医療の料金をどこかから出さないといけないので、今回はその周りを話すね…

Két hét kórházban - Two weeks in a hospital - 2週間の入院

Na nem én, "csak" a feleségem. De szerencsére azóta már hazaengedték, úgyhogy igazából már ő sem. Mindenesetre ezzel most némi bepillantást nyertem a világhírű japán egészségügybe, úgyhogy mesélek róla egy picit. A magyar változatot viszont nem itt találjátok, hanem a Határátkelőn...

Well, not me, "just" my wife. But fortunately they have already let her out of there, so she's not in there either anymore. In any case, now that I've experienced the world-famous Japanese healthcare system at first-hand, I'll tell you a bit about it. Unfortunately I can't stuff all of it into a single post, so this time I'll be focusing on the world of hospitals...

まぁ、私じゃなくて、「ただ」妻がね。
でも幸い、彼女ももう退院できたので、めでたしめでたし。
一応、これで日本の有名な医療業界がちょっとでも体験できたし、今回はそれについて話すね。
（まぁ、日本の皆さんが私なんかより何倍も詳しいと思うけど…）
で、医療業界の話が全部、1個のポストに入るはずはないから、今回は病院のことに集中するね…

Itt van az ősz, itt van újra - Autumn has come again - 秋がまたやって来た

Megint itt a december, úgyhogy Tokióba is szépen megérkezett az ősz, menetrend szerint. :D (Itt ugyebár november második felétől kezdenek sárgulni, meg vörösödni a falevelek.) Nincs is jobb hétvégi időtöltés ilyenkor, mint egy jó kirándulás, vagy legalábbis egy kis séta a környéken, amíg még meleg van. :) A feleségem állapotára való tekintettel idén mi az utóbbi mellett döntöttünk...

December has come again, which marks the arrival of this year's Autumn in Tokyo. :D (You see, here the tree leaves start turning yellow and red from the second half of November.) At this time of the year, there's nothing better for the weekend than a nice trip, or at least a short walk in the neighborhood, while it's still warm outside. :) And considering my wife's health lately, we decided to do the latter one...

今年もまた、12月が来たんだね。
それで、東京にも秋がやっとやって来た感じ！ :D
（ここは大体、11月の下旬から紅葉のシーズンが始まるでしょう？）
こんな時期に、楽しい遠足が何より！
…と言いたいが、近所でちょっと散歩に行くのもそんなに悪くないよね。 :)
まだ天気が暖かい内にね。
で、妻の状況を考えたら、今回は、ちょっとした散歩のほうにしたんだね…

Négy!4! - Four!4! - 四！４！

Azt már régóta tudom, hogy a japánoknak van jópár fura szokása az írás-olvasás terén. Ezek közül is van viszont egy, ami messze kiemelkedik a mezőnyből, amit a kiköltözésem óta sem tudtam teljesen feldolgozni még, és időnként a falra tudok mászni tőle. Ez pedig nem más, mint a 4-es számjegyhez való hozzáállásuk (a kulturális vonatkozásait most hagyjuk), pontosabban az, hogy kizárólag az általános iskola első osztályában tanult írásmódot hajlandóak megérteni...

I've known for a long time that the Japanese people have some weird customs, when it comes to reading and writing. However, one of them is way more weird for me than all the others I know, and I haven't got used to it yet, ever since I moved here. And it still gets on my nerve from time to time. The one I'm talking about is their attitude towards the number "4". But instead of its cultural background, my main problem is that they refuse to understand any of its written forms, except for the one taught in the first grade of elementary school...

日本人が言葉の読み書きで色んな変な習慣を持ってるのが結構前から知ってた。
でも、その中でも1つ、他の全部より何倍も大変なのがあるよ。
日本に引っ越して以来納得できない奴。
そして、時々ムカつくしかできない奴。
それは、「4」って数字への態度だよ。
まぁ、文化的な所を一旦置いといて、特にその数字の書き方への態度だよ。
特に、その数字になると、皆がわざわざ小学校1年生の時に学んだ書き方しか理解できないってことね…

Egy fura becsületes tolvaj - A weird, but sincere thief - 誠実で変な泥棒

Tegnapelőtt este jöttem haza a feleségemtől a kórházból (majd egy másik alkalommal megírom azt is, hogy mit keresett ott), és mint kb. minden este benéztem a postaládánkba, hogy ezúttal milyen felesleges szórólapot dobott be valami random cég, mielőtt felbattyogtam volna a lépcsőn a lakásunkba. Csak a postaláda aznap este teljesen üres volt...

As I arrived at our apartment building two days ago, back from the hospital, visiting my wife (I'll tell you what she was doing there at another time), I peeked into our postbox, just like I do almost every evening. I always like to check what kind of useless flyers did we get from some random companies before climbing the stairs up to our apartment. However, this time our postbox was completely empty...

一昨日、病院で妻の面会から帰ったら、マンションの1階でのポストをチェックしたね。
（また今度、妻が病院で一体何をやってるかも書いておくね。）
ポストをチェックするのが、ほぼ毎晩の習慣だね。
「今日、どんな無駄なチラシをもらったのかな」って、部屋に入る前にいつも気になる。
ただ今回は、ポストが完全に空っぽだったよ…

Átszállás - Transfer - 乗換

Ha az ember sokat repül, nyilván előfordul, hogy nem közvetlen járattal utazik valahova, és át kell szállni egy másik gépre valami random ország repterén. Velem is gyakran előfordul, általában Dohában, útközben hazafelé Magyarországra. Nem nagy ügy. Olyan viszont most (már majdnem két hónapja...) fordult elő velem először, hogy Tokió legyen a köztes állomás...

If you travel a lot, it may happen that you need to transfer to another flight on your way, at the airport of some random country. It's not a big deal, I've also experienced it several times, mostly in Doha, en route to Hungary. However, the other day (about 2 months ago now) was the first time for me, when that short stop on my way was Tokyo...

頻繁に飛行機に乗って旅をしたりすると、毎回直行便で行く訳じゃないね。
どこかの国の空港で乗り換えることも不思議じゃないよね。
私の人生でもよくあることだね、それは。
特に、ハンガリーに帰国する時にドーハで何回も乗り換えたことがある。
大した事じゃない。
ただ、今回（もう2ヶ月ほど前だけど）、乗り換えが東京だってことが初めてだったね…

Pearl Harbor japán szemmel - Pearl Harbor from the Japanese point of view - 日本人の視点からのパールハーバー

Ha már Hawaii-on jártam, természetesen elmentem Pearl Harborba is egy délelőtt erejéig. Na nem mintha annyira háború-, vagy fegyvermániás lennék, csak hát a kecskeméti repülőnapon sosem jöttek szembe hatalmas hadihajók, meg ilyenek. Meg hát az embernek nem mindig van alkalma ellátogatni a második világháború egyik nagy fordulópontjának a helyszínéhez. Már csak ezért is megtettem, egy japán turistacsoporttal...

Finally getting a chance to travel to Hawaii, I paid a morning-visit to Pearl Harbor too. It's not that I'm a fan of wars or big guns, but as Hungary's largest sea is still just a lake, I've never had the chance to see huge battleships from up close. Also, you don't get to visit every day the place of one of the big turning points in the 2nd world war either. So I did just that, together with a group of Japanese tourists...

ハワイに行ったら、もちろんパールハーバーにも行ったんだよ。
半日ぐらい。
まぁ、戦争や銃が特に好きな訳じゃないが、ハンガリーの日常の生活でデッカい戦艦等を見かける機会があまりないね。
海だってないし。
それに、第二次世界大戦の大事なイベントの現地を訪れる機会も少ないね。
そう言うことで、日本人の観光者グループで行ってきた…

Egy hét Honoluluban - One week in Honolulu - ホノルルで過ごした1週間

És ahogy legutóbb ígértem, itt is van a következő havajos poszt, amiben az ott töltött egy hét további részéről fogok mesélni...

And as I promised last time, here comes the next post about Hawaii. This time I'll talk more about the one week I spent there...

で、この前約束した通り、ハワイの話を続くね。
今回は、そこで楽しんだ1週間の色んなことを話すね…

Egy fura nászút első napja - The first day of an unusual honeymoon - 変わった新婚旅行の最初の日

A hawaii-i nyaralás túlnyomó részét a fővárosban, Honoluluban töltöttem. Részben azért, mert fontos szempont volt a pihenés is a hely megismerése mellett, részben pedig egy nem túl kedves helyi utazási irodának köszönhetően. Így lehetőségem nyílt megismerni picit, amit most meg is osztok veletek, kezdve az első ott töltött napommal...

I spent most of my Hawaii vacation in the capitol, Honolulu. Partly because I wanted to take a good rest too, besides a regular sightseeing. And partly thanks to a not-very-nice local travel agency. So I had some chance to get to know the place better, and I'm gonna share my experiences with you, starting with my first day there...

ハワイ旅行の大分は、首都のホノルルで過ごしてたね。
そもそも、観光と共にゆっくりする時間も計画に入ってたし、結構くそ野郎の現地旅行会社の「おかげ」もあったし。
まぁ、一応それでホノルルの周りで色々見てきたので、これからそれをシェアしておくね。
先ずは、着いた日から始めてね…

19 óra 25 perc - 19 hours 25 minutes - 19時25分

Tavaly, amikor életemben először meglátogattuk az USA-t a feleségemmel, már írtam róla, hogy milyen érzés "átlépni" a dátumválasztó vonalat. Viszont most, amikor Hawaii-ra látogattam (ezúttal egyedül), még az akkorinál is érdekesebben alakult az időszámítás...

Last year, when I went to the US with my wife for the first time in my life, I already wrote about crossing the international date line. But then when I went to Hawaii not long ago (going alone this time), the feeling of time was much more weird...

去年、人生初めて妻と一緒にアメリカに行った時に、日付変更線を渡ることについてポストを書いたんだね。

でも今回、（独りで）ハワイに行った時に、時間の感覚がその前よりも不思議な感じだった…

Nászajándék - Wedding gift - 結婚祝い

Jól van, csak sikerült találnom még egy esküvős témát, amiről még nem volt szó. Mivel a feleségem barátai, meg rokonai szerteszét élnek az országban (meg külföldön), viszonylag ritkán találkozik legtöbbjükkel. És mivel nem volt japán lagzink (a magyarra meg nem tudtak eljönni), olyankor kaptunk tőlük nászajándékot, amikor épp összefutottunk. Attól függetlenül, hogy már fél éve volt az esküvő. (És még fél évvel azelőtt maga a házasságkötés. :D) Mindenesetre most a múlt hétvégén is kaptunk egyet, így gondoltam, hogy ennek apropóján írok egy kicsit az itteni ajándékozási szokásokról...

Okay, I've managed to find another topic related to weddings that I've missed so far. Since my wife's friends and relatives live all around the country (and abroad too), she doesn't meet most of them too often. And since we didn't have a wedding in Japan (and they couldn't come to the Hungarian one), they gave us their wedding gifts when we happened to meet them. Regardless of the fact that half-a-year has passed since our wedding. (And another half since signing the paperwork. :D) In any case, we just received another one last weekend, so I thought I'd use this opportunity to write a bit about giving gifts in Japan...

もう終わったと思ったら、結婚式に関するトピックをもう一個見つけたんだ！
妻の友達や親戚が日本のあちこちに（そして、海外にも）住んでるので、ほとんど皆にあまり会えないね。
そして、日本で結婚式も挙げなかったので、（そしてハンガリーのに皆来れなかったので）、たまたま会う時に結婚祝いをもらったりするね。
結婚式が半年前だったと関係なくね。
（入籍がそれよりも半年前だったとも関係なくね。 :D）
とりあえず、先週末もたまたま結婚祝いをもらったきっかけで、その習慣についてちょっとしたポストを書くね…

Egy nap Ho Chi Minh City-ben - One day in Ho Chi Minh City - ホーチミン市で過ごした1日

Két éve már, hogy életemben először Vietnámba utaztam, és szét tudtam nézni picit Hanoi-ban. Azóta már háromszor voltam Ho Chi Minh Városban, és most harmadjára végre eljutottam oda, hogy jusson egy teljes napom városnézésre, úgyhogy meg is osztom a látottakat. A magyar verziót pedig a Határátkelőn olvashatjátok ismét...

It's been two years since I visited Vietnam for the first time in my life and I could take a look around Hanoi. Since then, I've been to Ho Chi Minh City (or Saigon), the center of the Southern part of the country, and looks like it's also the most advanced city in Vietnam too. Both culture, both economy-wise. And on my third trip, finally I had one full day for sightseeing, and now I'll share my experience with you...

最初にベトナムに行った時からもう2年も経ってるね。
その時にちょっとハノイの観光ができて。
それからホーチミン市（元の名前でサイゴン）に3回も行ったことあるよ。
ベトナムの南の部分のセンターとして、国の一番発展してる町にも見えるよ。
文化的にも、経済的にも。
で、3回目の時に、やっと観光する時間もちょっとできて、見たのを皆にシェアするね…

Az évszázad vihara - The storm of the century - 今世紀の最大の嵐

Kicsit több, mint egy hónappal a Faxai tájfun után kopogtatott be Japán keleti felének ablakán a következő szupertájfun: Hagibis. Ennek a közepe is a Kanto régió (és benne Tokió) felett haladt át, állítólag az 1958-as Ida tájfun óta a legnagyobb szélvihart és esőzéseket hozva...

A bit more than a month after Faxai, another super typhoon, Hagibis has knocked on the window of the Eastern half of Japan. Its center moved through the Kanto region (including Tokyo), bringing the strongest winds and rain since typhoon Ida in 1958...

ファクサイ台風の役1ヶ月後、東日本にまた大型台風、ハギビスって言うのがやってきたんだね。
中心はまた、関東地方（とその中東京）の所を通ったね。
1958年のイダ台風以来こんな大雨と防風が来たことがないと言われて…

10%

Volt már egy hasonló című írásom tavaly, ezúttal viszont nem az olimpiáról lesz szó, hanem az adózásról. És a magyar verziót ezúttal is a Határátkelőn olvashatjátok...

Last year I had a post whose title was similar to this. However, this time I'm not gonna talk about the olympics. The Japanese government has been planning to increase the sales tax from 8 to 10% for a long time, and they implemented it starting from the 1st of October. So I'd like to use this opportunity to talk a bit about it. When writing this post, Wikipedia and this article helped me a lot...

去年も似たようなタイトルのポストを書いたことがあるが、今回の話は、オリンピックと違うことになる。
日本の政府は長年、消費税を8%から10%に上げるつもりだったね。
で、10月1日から本当にやっちゃったんだ。
なので、それをきっかけにして、消費税の話をしたいと思うね...

このポストを書く時に、Wikipediaとこの記事が非常に役に立ったよ…

A nyitótánc - The opening dance - 開始のダンス

A lagzis történet zárásaként van még egy dolog, amiről beszélni akartam picit: a nyitótánc. Elég kacskaringós úton jutottunk el ugyanis odáig, hogy legyen belőle valami. Egyikünk sem igazán táncoslábú ugyanis. Persze nagyon akartunk valami szépet mutatni a vendégeknek, de azért megkértem a vőfélyt, hogy legyen helyette olyan B terve, amit akár az utolsó pillanatban is be lehet vetni...

Wrapping up the wedding stories, there's one more thing I wanted to talk about: the opening dance. (The first dance and official start of the party after the dinner, performed by the bride and groom, as a "surprise" present to the guests.) You see, the path to actually performing it wasn't a very straight one for us. Well, neither of us is an expert at dancing, to say the least. Of course, we wanted to show some nice stuff to the guests, but I asked the MC to prepare a plan B just in case...

結婚式の話の最後として、パーティーのあるイベントの話をしたいね。
開始のダンスの話をね。
それは、ディナーが終わった後、パーティーの開始として新郎新婦が最初に踊るダンスだね。
ゲスト達へのプレゼントとして。
私達の場合は、それを実際に出演するまでの道があまり真っ直ぐだとは言えなかったね。
2人ともダンスが下手だから...
もちろん、ゲスト達にかっこいいパフォーマンスを見せたかったが、念の為にMCにプランBを用意するようにお願いした。
結構最後の瞬間まで微妙だったので...