Finally getting a chance to travel to Hawaii, I paid a morning-visit to Pearl Harbor too. It's not that I'm a fan of wars or big guns, but as Hungary's largest sea is still just a lake, I've never had the chance to see huge battleships from up close. Also, you don't get to visit every day the place of one of the big turning points in the 2nd world war either. So I did just that, together with a group of Japanese tourists...
ハワイに行ったら、もちろんパールハーバーにも行ったんだよ。
半日ぐらい。
まぁ、戦争や銃が特に好きな訳じゃないが、ハンガリーの日常の生活でデッカい戦艦等を見かける機会があまりないね。
海だってないし。
それに、第二次世界大戦の大事なイベントの現地を訪れる機会も少ないね。
そう言うことで、日本人の観光者グループで行ってきた…
Az öblöt és a kikötőt a mai napig aktívan használja az amerikai haditengerészet, amellett, hogy néhány régi "teknő" ki van állítva múzeumnak. Ennek megfelelően elég szigorú a biztonsági ellenőrzés, pl. eleve nem szabad táskával / hátizsákkal bemenni a kikötő területére. Ezt a kitételt jónéhány útitárs benézte (vagyis csak nem vette a fáradságot, hogy elolvassa), így emiatt összeszedtünk némi késést reggel odafelé, amíg mindenki visszarohant a szobájába lerakni a cuccait. Illetve van néhány hely, ahol nem szabad fotózni, meg ilyenek.
The bay and the harbor itself is still being actively used by the US navy, besides putting a few old "boats" on show for the tourists. So the security is accordingly strict, for example you can't bring any bags or backpacks to the harbor area at all. Several people in my group missed this point in the tour description, so we had to wait a bit for everyone to run back to their rooms to leave their stuff there. There are also some places in the harbor where you're not allowed to take photos, and they have some other similar rules too.
パールハーバーの湾と港自体が、今もアメリカ海軍に使われてる。
色んな古い船を博物館として観光者に展示してるけどね。
それに合わせて、セキュリティも結構厳しかった。
例えば、かばんやバックパック等を持って入ってはいけない。
グループの何人もその警告を見逃しちゃったせいで、彼らが急いで部屋に戻って、用意した荷物を置いてくるのをちょっと待たないといけなかった。
それ以外にも、港のエリアで撮影禁止の場所等があちこちにあるね。
Az idegenvezetőnk három hajót említett meg, amiket meg is lehet látogatni. Az első mindjárt egy tengeralattjáró volt, a USS Bowfin. Ez leginkább arról híres, hogy elég sok Csendes óceáni csatában vett részt, és elég jó hatékonysággal alakította át a japán hadihajókat ócskavassá. A mi jegyünkkel ezt csak távolról nézhettük meg, de az idegenvezető annyit azért mondott, hogy ne nagyon örömködjünk, miközben fotózgatjuk, meg szelfizgetünk vele, mert az Okinawán élők nagy részének a szüleit / nagyszüleit ez a tengeralattjáró öldökölte le. Az amerikaiak eközben meg nyilván nagyon büszkék rá, hogy ennyire jó szolgálatot tett a háborúban. Ennyi. Ugyanaz a tengeralattjáró, ugyanaz a háború, két teljesen más történet. :)
Our tour guide mentioned three ships that tourists can visit in the harbor. The first one is a submarine though, the USS Bowfin. It's mostly known for participating in many sea battles across the Pacific Ocean, and was very efficient in turning Japanese battleships into a pile of scrap. We could only take a look at it from afar with our tickets, but the tour guide still said that we shouldn't act too happy when taking photos or selfies around the submarine, as the parents / grandparents of most people living in Okinawa were killed by it. In the meantime, the Americans are of course very proud of this submarine and its services during the war. Well, the same submarine, the same war and two completely different stories. :)
ツアーガイドが、観光者向けの船の中3船の紹介をしてくれた。
その最初は、戦艦じゃなくて、「USS Bowfin」と言う潜水艦だったけどね。
この潜水艦が、大戦の時に太平洋の沢山の戦いに参加して、沢山の日本の戦艦を海の底に導いてたよ。
私達のチケットで入れなくて、遠くから観るしかできなかったけどね。
それでも、「その潜水艦の写真やセルフィを取る時にあまりワイワイしないほうがいいよ」ってガイドさんが皆に言ったね。
なぜなら、沖縄の住民の中、沢山の人の親や祖父母がその艦のせいで亡くなったよ。
それと同時に、アメリカ人が皆その潜水艦に対して高い誇りを持ってるよ。
アメリカから見ると、大変な戦争の時に凄い効率のサービスをやってくれた艦だからね。
同じ潜水艦、同じ戦争なのに、2つの全く違う物語… :)
A második a USS Arizona volt, az egyik hajó, amit a japánok elsüllyesztettek a kikötőben, és amit aztán az amerikaiak úgy is hagytak, ahogy volt, hogy sírhelyül szolgáljon a rajta szolgáló legénységnek. Illetve emlékhelyül a többi amerikainak. Maga a hajó azóta is a víz alatt van, néhány része ér csak a víz fölé, vagy legalább látható fentről.
The second one was the USS Arizona, one of the battleships that the Japanese managed to sink right there in the bay. Then the Americans left it there under the water, right where it sank, so it can provide a grave for its crew who died right there. And a memorial place for all other Americans. The ship still remains under water to this day, only a few parts of it reach above the sea level, or can be seen from above.
2番目は、「USS Arizona」の戦艦だった。
パールハーバーの攻撃で日本側が沈めた戦艦の1つ。
そして、結局、アメリカがそのまま海の中に残した。
艦が沈んだ時に亡くなった数百人のクルーメンバー達の墓としてね。
そして、他のアメリカ人達に戦争の記念所になるようにね。
戦艦がその時からずっと、今も海の中に残ってて、海から出てる部分やそとから見える部分がほんの少ししかない。
Nagyjából középtájt építettek fölé egy fehér színű termet keresztben, ahonnan le lehet nézni a kb. 78? éve víz alatt rozsdásodó hajó maradványaira. Illetve meg lehet csodálni, ahogy kezdi elfoglalni a természet. Itt-ott lehetett látni, ahogy mindenféle növények nőttek a hajó részeire, meg halak úszkáltak közötte. Ennek ellenére a hajó azóta is eregeti magából az üzemanyagául szolgáló olajat, adva egy pofont a természetvédelemnek... Ezenkívül adva egy jellegzetes olajos szagot a környéknek.
Somewhere around the middle, a white room was built right above the ship, from where you can look down upon the wreckage, rusting there for like 78? or so years now. And you can also check how it's slowly being reclaimed by Nature, how the ship's surface is covered by all kinds of plants, with all kinds of fish swimming along. Despite that however, the ship is still leaking the oil that was supposed to act as its fuel, polluting the waters around itself... And it gives a strong oily smell to the air too.
ちょうど艦の真ん中の辺りに、艦の上に白い館が建てられた。
そこから、もう78年間ぐらい海の中に錆びてる艦の残骸が上から観れるね。
そして、その78年間の結果として大自然にどんどん飲み込まれてることもよく見えるよ。
艦のあちこちに色んな植物が現れたし、その間に沢山の様々な魚が泳いでた。
それでも、艦からまだ今も重油が出てきてるんだよ。
大自然に結構悪い影響を与えて…
空気にもその重油の匂いが結構強かったね。
A teremben az egyik hatalmas falon ki volt állítva a hajó legénységének a névsora, akik a japán támadásban meghaltak. A névsor nézegetése közben akadt meg a szemem "T. S. Szabo" nevén, akiről igazából nem tudok semmit, de azt legalábbis sejtem, hogy voltak magyar felmenői... Az idejövetel előtt amúgy szólt az idegenvezető, hogy viselkedjünk illemtudóan, és alázatosan, mint az igazi japánok. Én ugyan egy picit kilógtam a sorból, de azért nem volt nehéz együttérezni velük. :)
On one of the walls inside the room, you can find the names of everyone who died on the ship in the Japanese attack. While taking a look at the long list, I noticed the name of "T. S. Szabo". Even though I don't know any specifics about the person, I have a strong guess that he (or she?) must have had some Hungarian ancestors... By the way, on our way to the memorial place, the tour guide told us to behave very politely and humbly, like real Japanese. Although I didn't exactly fit that description, it wasn't too hard to feel the same way as everyone else. :)
白い館の壁の1つに、艦が沈没した時に亡くなったクルーメンバーの皆の名前が並んでた。
その皆さんの名前をちょっと読んでみたら、「T. S. Szabo」って名前に気付いた。
その人のこと、全く何も知らないが、明らかにハンガリー人の親戚がいたようだね。
「Szabo」ってのは、ハンガリー語の名字で、「sz」って文字自体がハンガリー語にしかないぐらいから推測してね。
ちなみにその記念館に行く前に、ガイドさんが「日本の代表として、丁寧な振舞をお願いします」とか何とか言ったね。
まぁ、私ならそんなに日本の代表じゃないけど、グループの皆と同感するのがあまり難しくなかったね。 :)
A harmadik úszóalkalmatosság pedig a USS Missouri volt, az amerikai haditengerészet egyik legnagyobb hadihajója a maga idejében. A pearl harbor-i csata után viszont a tengeri hadviselés egy csapásra a nagy hadihajókról a repülőgéphordozókra terelődött át, így ez a hajó onnantól már nem sok vizet zavart.
The third one was the USS Missouri, one of the largest American battleships of her time. However, the main focus of naval battles shifted quickly from battleships to aircraft carriers, so the importance of this ship lessened quickly over the years.
そして、3つ目の船が、「USS Missouri」戦艦だった。
アメリカ海軍の一番でかい戦艦の1つ。
但し、パールハーバーの攻撃の後、海戦の中心が急激にでかい戦艦から航空母艦に変わったので、それでMissouriの戦力もどんどん下がっていったね。
Mondjuk így is sok csatában vett részt a japánok ellen, és még a világháború után is sokáig szolgált, csak a '90-es évek elején szerelték le, és helyezték a mostani nyughelyére, az Arizona mellé. Leginkább egyébként arról híres, hogy a fedélzetén írták alá a békeszerződést a nyugati szövetségesek és a japánok között. (Meg erről a hajóról próbáltak meg a gonoszok atomtölteteket ellopni az egyik Steven Seagal-os filmben. :D) És egyébként pont a békeszerződés aláírása miatt helyezték a hajót az Arizona mellé, mert így a háború kezdete és vége (nyilván szigorúan amerikai szemmel nézve) egymás mellé került.
It still got its fair share of battles against Japan, and remained in service for a long time, even after the war. It finished its military service in the early '90-s, and was moved to its current resting place, right next to the Arizona. This ship is most famous for one big event: the treaty that ended the war between Japan and the Allies was signed on its deck. (Not to mention that this was the ship, from which the bad guys wanted to steal some nuclear warheads in a Steven Seagal movie. :D) And it was placed right next to the Arizona because of that treaty, because this way you can see the start and end of the great war (well, from America's perspective, of course) right next to each other.
それでも、大戦の時にも沢山の戦闘に参加した上、戦争が終わった後も何十年も使われてたよ。
結局、90年代の頭ごろに引退した。
そして、今の場所、Arizonaの隣に止められた。
でも、その前に、第二次世界大戦を終わらせた、日本とアメリカの連合の間の平和条約がこの艦でサインされたよ。
（それに、90年代にアメリカの映画の舞台にもなってたよ。 :D）
で、その平和条約がこの艦でサインされたきっかけでArizonaの隣に移動されたよ。
これで、大戦の始まりと終わり（まぁ、もちろんアメリカから見るとね）が互いの隣になったね。
Az mindenesetre feltűnő volt, hogy a mi csoportunk nem annyira volt itt vidám, mint az amerikai turisták körülöttünk. :) A békeszerződés másolatai egyébként ki is vannak állítva a hajón, a fedélzetnek azon a részén, ahol az eredetiket aláírták. Ennek az egyik érdekessége, hogy a kanadaiak képviselője az egyik példányt rossz helyen írta alá, így aztán az utána következők mind egy sorral lejjebb csúsztak. :)
In any case, I noticed that for some reason my group wasn't acting as cheerfully as all the American tourists around us. :) Also, a replica of the treaty document is put on display on the deck, right where the original one was signed. If you look closely, you can see that the representative of Canada signed one of the copies in the wrong place, so everyone after him had to sign it one line below their original places. :)
それにしても、なぜか私のグループのメンバー達が周りのアメリカ人達と違って、あまりワイワイしてなかったよね。 :)
（まぁ、その気持ちは充分分かるけどね。）
ちなみに、平和条約のレプリカが、原本がサインされた所に展示されてるよ。
よく観てみたら、カナダの代表が1部を間違ってた所にサインしたので、その後の皆も元々と違う所にサインしないといけなかった。 :)
A hajót egyébként be lehet járni az aljától a tetejéig, keresztül-kasul, meg lehet nézni az irányítótermeket, a kantint, a legénység szállását, a kapitány szobáját, illetve lehet sétálgatni a fedélzeten is, a hatalmas ágyúk árnyékában. Meg lehet fotózni a némileg távolabb levő modernebb társait is. :)
Other than the treaty, you can also check out the whole ship from its top to bottom, left to right, you can take a look into the control rooms, the canteen, the living quarters of the crew, the captain's room, and you can also take a nice walk on the deck too, in the shades of the huge guns of the ship. Or take some photos of her more modern versions, a bit further away. :)
そう言えば、艦自体なら、下から上まで、コントロール・ルームから食堂や大佐の部屋まで全部観れるよ！
デッキでも自由に散歩できる！
でっかい大砲の日陰でね。
そして、ちょっと遠かったが、Missouriの最新の子孫達も見えてたよ。 :)
Összességében amúgy szerintem érdemes ellátogatni ide. Külön tetszett, hogy ez nem az a tipikus szelfizgetős turistahely, hanem inkább arra való, hogy az ember megemlékezzen a háború pusztításáról, elmélyedjen magában, és elgondolkodjon a világ nagy dolgain. Nagyon fura volt belegondolni, hogy az alattam elterülő Arizona roncsai között hány száz ember halt meg, és maradt ott mindmáig, vagy hogy pl. a világ nagy vezetői kb. 74 éve ugyanott álltak, ahol én pár hete a Missouri-n. Vagy hogy a Missouri oldalán azt a horpadást egy valódi kamikaze okozta valódi harcban, és ha nincs isteni szerencséje az amerikaiaknak, akkor most ez a hajó nem itt lenne, hanem talán valahol Japán környékén az óceán fenekén. És most, ahogy írom ezeket a sorokat, az ottani érzéseim újra előtörtek...
All in all, I think it's well worth it to take a look at this place. I especially liked the fact that it's not the usual touristy place only being there so you can take some boring selfies, but it's more a place where you can remember the devastation of the war and get immersed in your thoughts. Imagining how several hundred people died right there in the wreckage of the Arizona, right below my feet and are still there to this day, or how 74 years ago the biggest leaders of the world stood right in the same place where I did just a few weeks ago on the deck of the Missouri, gave me strange shivers. Or how the dent on the side of the Missouri was caused by a real kamikaze pilot, and if it hadn't been for the huge luck of the Americans, today this ship wouldn't be standing proud there in the harbor, but would rather be rusting away somewhere at the bottom of the ocean around Japan. And as I'm writing this post, all those feelings that came to me in Pearl Harbor, have come back to me, in my head and in my heart too...
長い話をちょっと纏めると、パールハーバーを観る甲斐が充分あったよ。
特にそこは、セルフィばっかり撮る用の一般的な観光地じゃなくて、静かに戦争の荒廃のこと真剣に考え込む場所だったことを気に入ってたね。
自分の足の下に沈没してるArizonaで本物の人が何百人も本当に亡くなって、今もその艦の残骸の中に残ってることを想像した時にも、74年前に、世界のトップのリーダー達がMissouriのデッキに私と全く同じ場所にいたってことを想像した時にも、すっごく不思議な感覚になったよ。
ホントに。
後、Missouriの脇にある傷が、神風の攻撃で生まれたが、それでもアメリカ側が奇跡的に運がよかったよ。
なぜなら、その攻撃が成功したら、今その艦がパールハーバーの湾じゃなくて、日本の周りのどこかに太平洋の底にあったからね。
そう言うことを考えた時にも体が不思議にゾクゾクしたよ。
そして、今も、このポストを書きながらも、その時の感情が全部戻ってきてるって感じだよ…
https://photos.app.goo.gl/jRGmsnPxTXF5Z4Db9
No comments:
Post a Comment