1 hónap - 1 month - 1ヶ月

Ma épp 1 hónapja vagyok itt, most már kezdenek lecsillapodni a dolgok körülöttem. Pl. már nem szerelek IKEA bútort minden hétvégén... Meg voltam már fodrásznál is a minap. Tök olyan, mintha itt laknék... Ja várjál...

Viszont még így is előfordul, hogy nyelvi nehézségekbe ütközök időnként tök váratlan helyeken.

Őszi napéjegyenlőség - Autumn Equinox - 秋分の日

Szeptember 22-én volt az őszi napéjegyenlőség, ami itt nemzeti ünnep, és már nagyon régóta izgatta a fantáziámat, hogy milyen is lehet megünnepelni e jeles eseményt. Úgyhogy végigkövettem az egyik itt lakó egész napját reggeltől estig, amiből sok érdekes dolgot tanultam.

Papírmunka - Paperwork - 用事

A legutóbbi után egy valamivel rövidebb (és minden bizonnyal unalmasabb) bejegyzés fog következni arról, hogy mi mindent kellett elintézni a megérkezésem utáni első 2 napban (aminek a tizedével se végeztem volna Suzuki-san segítsége nélkül), leszámítva a bútorvásárlást (amivel amúgy most már egész jól állok).

Internet és logika - Internet and logic - インタ－ネットと論理

Elnézést kérek, amiért ezúttal ilyen sokáig húztam az időt, de a héten viszonylag keveset tudtam foglalkozni az írással, meg a poszt is hosszabbra sikeredett az eddigieknél...

De akkor bele is vágnék: a mai alkalommal egy (nem túl) kedves történetet fogok elmesélni arról, hogy hogyan lett internetem. A történet onnan indul, hogy minden fizikai összeköttetés megvan.

Érzések - Feelings - 感情

Na, megint itt vagyok, és ma arról fogok mesélni egy kicsit, hogy belülről milyen érzés volt az utolsó pár nap otthon, meg az első pár nap itt. Szóval addig egész jól elvoltam, amíg haza nem költöztem Gödöllőre, addig még rettentő távolinak tűnt ez az egész. Igazán a Gödöllőn töltött utolsó pár napban tudatosult bennem, hogy olyan dolgokat, amik addig teljesen természetesek voltak, mint pl. hogy mindenkivel kb. akkor találkozok, amikor csak akarok, azokat most egyik pillanatról a másikra el fogom veszíteni. És hát emiatt elég rossz lelkiállapotban voltam kb. egészen addig, amíg leszállt a gép itt Tokióban. És ha jól láttam, akkor nem csak engem viselt meg ennyire a dolog...

Földrengés - Earthquake - 地震

Eredetileg más témában akartam írni ma (mivel amúgy is ma lett volna időm írni), de a ma délután aktuálissá tette a témát. Szóval ma sikeresen túlestem életem első földrengésén. Az epicentruma Tokiótól északkeletre volt, és kb. 4,9-es erősséget mértek. Az irodánk környékén olyan 2-3-as között volt, kb. fél percig se tartott. Kb. annyira volt erős, hogy a kollégák konstatálják, hogy "jé, földrengés van", majd mindenki nyugodtan ült a helyén tovább, és várta, hogy vége legyen. Látva őket én se paráztam rajta. Aztán bemondták hangosbemondón az ezzel kapcsolatos infókat (hol volt az epicentrum, milyen erős volt), az élet meg ment tovább.

Szerbusztok! - Welcome! - ようこそ！

Szerbusztok!

Ezúton is üdvözlök minden kedves olvasót itt a blogomon, ahol is a Japánban gyűjtött élményeimet igyekszem majd megosztani azokkal, akik még emlékeznek rám. :D A potenciális közönség összetételére tekintettel magyarul, angolul és japánul is.