Last time I came up with this wedding topic, and now I'll continue some more. A few weeks ago, I read an interesting post on the Hungarian blog called "határátkelő", about an international couple (Hungarian link) thinking about where to have their wedding party. So now I tought I'd grab some virtual paper and show you how the decision was made in our case...
前回、結婚のトピック出したら、今回もそれで続くね。
何週間前、ハンガリーの「határátkelő」ってブログで国際カップルが結婚式をどこで挙げようかの悩みのポストをよんだね。
（ハンガリー語のリンクだけど…）
それで、私達の場合は、この悩みがどうなったかを書いてみようかなと思ったね。
辿り着いた結果にどうやって辿り着いたのかなってね…
Mifelénk két igen nyomós érv volt, ami eldöntötte ezt a kérdést. Az egyik a távolság a két ország között. Még sosem mértem le, hogy milyen messze vannak egymástól, de azt hiszem, valahol 8-9000 km között van a megfejtés. Repülési időben mérve már egy kicsit több tapasztalati adatom van: Arábián keresztül átszállással (és várakozással) úgy 20-22 óra, ha nem jön közbe semmi (erre is volt már példa). Európai átszállással pár órával rövidebb. Meg mondjuk némileg drágább is általában... És hát tekintve, hogy Anyukám kb. egyáltalán nem bírja a repülést, nem igazán volt őszinte a mosolya, amikor arról volt szó, hogy esetleg egy egész napot ilyen tevékenységre szánjon... :D
There were two very important things, when we started thinking about this topic. The first was the distance between the two countries. I've never measured it myself, but as far as I know they are about 8-9000 km-s apart. However, when it comes to flight time between them, I have some more empiric data: if you change flights in one of the Arabic countries, the whole trip takes some 20-22 hours (including the wait time), if nothing goes wrong (yeah, I have some empiric data about what happens if something goes wrong too). If you change flights in Europe, it'll be a few hours shorter. And usually considerably more expensive too... And considering that my Mom cannot handle air travel too well to say the least, her smile wasn't too honest when she was told that she might have to spend roughly a day in the air... :D
私達の所でこの判断に大きい影響を与えたことが2つあったね。
1つ目は、国の間の距離。
自分でまだ計ったことがないけど、大体8-9千キロぐらいのはずだよ。
飛行機に乗る時間だったら、もっと正確な体験に基づいたデータも持ってるけど。
アラブ半島の周りで乗り換えたら、待ち時間も含めて20-22時間ぐらいになるね。
ヨーロッパのどこかで乗り換えれば数時間ぐらいで短くなるけど。
それに合わせて値段も高いけどね…
それで、私の母が飛行機に乗るのが極端に苦手なので、もし1日ぐらいも空中で過ごすかも知れないって話になったら、正直な笑顔があまり出せなかったね… :D
A másik pedig a "japán esküvő"-k menete. A nyugati fül számára elég egzotikusnak hangzik ez a szóösszetétel, de a feleségem elbeszélései alapján eleve nem tűnt egy leányálomnak. Az itteni pároknak általában kettő (három) választásuk van. Mindjárt a legelső (harmadik) egyben a legegyszerűbb megoldás is: eleve nem tartanak esküvőt, csak beadják a papírokat az okmányirodában. Az igazán rátermett párok pedig el sem mennek az okmányirodáig, csak egyszerűen feladják postán a kitöltött nyomtatványt. :D
The other was the "japanese wedding" itself. To western people, this phrase may sound quite exotic, but hearing from my wife how it usually goes, it didn't sound like a cakewalk from the start. Japanese couples mainly have two (three) options. The first (well, third) one is the most simple one: skip the wedding, just submit the papers in the ward office. The most well-trained couples don't even go all the way to the ward office, just send the filled-out form by mail. :D
2つ目は、「日本の結婚式」の流れだった。
欧米人にとって、「日本の結婚式」って言うのは、凄くエキゾチックに聞こえるが、妻の話を聞いたら、最初からちょっときつそうな感じだったよ、正直に言うと。
日本人のカップルは、普段だと大体2つ（3つ）の選択肢があるでしょう。
最初の（3つ目の）は、一番シンプルで：式を挙げずに区役所に書類を出すだけで終わり。
本当に凄いカップル（色んな意味でね）が、区役所までも行かなくて、書類を郵便で送るだけでおしまい。 :D
A második lehetőség, hogy egy esküvőszervező céggel elreptetik a családot (összesen kb. 10-20 emberig) Hawaii-ra, vagy egy közeli egzotikus szigetre, és ott kelnek egybe, szigorúan egy kápolnában, vagy legalábbis amit ők annak mondanak. Ez utóbbi ragaszkodást amúgy nem értem (igazából értem), mivel nem keresztények, és azt sem tudják, hogy mire való egy kápolna... :D De hát valamivel utánozni kell a Nyugatot, persze. Ez a megoldás egyébként számomra kimondottan szimpatikus lett volna, csak hát a távolság itt is közbeszólt...
The second one is contracting a wedding organizer company and flying the whole family (up to about 10-20 people) to Hawaii, or some nearby exotic island and holding the wedding there. And the wedding ceremony must be held in a chapel, or a least in something that the Japanese believe to be a chapel. I don't really understand this chapel requirement (well, okay, I do), since they're not Christians and they don't even know what a chapel is originally for... :D Of course, they have to mimic the western world somehow, I know. By the way, I was secretly a fan of this version all along, but the distance got in our way again here...
次のは、結婚式をオーガナイズしてくれる会社と契約して、家族全体でハワイか近くの熱帯の島に行って、そこで式を挙げることだよね。
絶対にチャペルでね。
（と言うと、日本人がチャペルだと思ってる場所でね。）
何で日本人のチャペルへの拘りがそんなに強いのかが知らないけどね。
（はい、まぁ実はよく分かってるけど。）
キリスト教でもないし、チャペルっても元々何のための物なのかも全然知らないし… :D
ただ、まぁ、欧米の国を何とか真似するのが大事だってよく分かってるね。
ちなみに私は、密かにこのオプションの大ファンだったね…
ただ、ハンガリーからの距離が…
Aztán természetesen ott van még az otthon tartott lagzi lehetősége. Bár a "lagzi" egy igen erős költői túlzás az eseményre... :) A szertartásra általában egy kápolnában (?), vagy egy kb. házasságkötő teremben kerül sor. Vannak viszont olyanok is, akik a hagyományoknak megfelelően egy sintó szentélyben tartják meg. Én is láttam már olyat jártamban-keltemben. :) Itt viszont nem jön ki az anyakönyvvezető, úgyhogy az ifjú pár általában az okmányirodában kezdi A Nagy Napot. :D
And of course there's the option of holding the wedding party at home too. Although the word "party" is kind of an overstatement for it... :) In this case, the ceremony is usually held in a chapel (?) or something like a wedding hall or something. However, some people keep themselves to the old traditions and have their ceremonies in shinto shrines the old-fashioned way. I've seen couples like that too during my travels. :) But whichever they choose, they can't do the paperwork during the ceremony, so the soon-to-be-married couple starts their Big Day in the ward office. :D
で、もちろん日本で結婚式を挙げる選択肢もあるね。
まぁ、ちゃんとした「式」だとはあまり言えないけど… :)
この場合は、セレモニー自体が、チャペル（？）か何とかの結婚式場とかで行われるね。
まぁ、日本の伝統を守って、神社で挙げるカップルもまだいるね。
私も旅行中で何回も見かけたことがあるよ、ちなみに。 :)
ただ、この場合は、ハンガリーで役所の人が式場に来て、書類のサインと提出がその場で出来るよ。
一方、日本だと、こんなサービスがなくて、新郎新婦が結婚式の日を区役所で始めるのが多いと聞いたね。 :D
Aztán estefelé van egy kb. 2 órás vacsi a meghívott vendégekkel. Itt pedig az ifjú pár általában körbe-körbe szaladgál a vendégek között, hogy mindenkinek kellőképpen meghálálják, hogy megtisztelték az eseményt a jelenlétükkel. Így pedig viszonylag kevés idejük marad arra, hogy jól érezzék magukat, meg hogy egyáltalán egyenek valamit a hosszú és fárasztó nap végén. És mindezért kipengetnek kb. annyi pénzt, amiből össze lehet hozni egy igazi magyaros szittya-hun lagzit. :D
And then sometime towards the evening, there is a roughly 2-hour-long dinner with the wedding guests (about 30-40 people max). During the dinner, the newlyweds go round-and-round the guests, to express their gratitude to everyone that they were kind enough to attend the wedding. Which doesn't leave much time for the couple to enjoy the event, or even to eat anything in the first place, after a long and tiring day. And this whole thing costs them about as much money as a traditional Hungarian wedding party with all the fancy stuff. :D
その後、夕方に大体2時間ぐらいのディナーもあるね。
で、このディナーの時に新郎新婦が忙しくテーブルを回ってて、ゲストの皆さんに感謝の言葉を言うばかりでおしまいでしょう。
そのせいで、主役のはずの二人がこのイベントがあまり楽しめないでしょう。
そもそも、食べる時間さえあまりないって聞いた。
一日中結構疲れるはずなのに。
で、これぐらいの「パーティー」は、ハンガリーの大した結婚式と大体同じ値段になるよ。 :D
私は、個人的にちょっともったいない気がするけどね…
Ennek a gondolata még a feleségem számára is eléggé lelombozóan hatott, pedig hát ő ebben nőtt fel... Szerencsére viszont tavaly a bátyámék esküvőjén volt lehetősége megízlelni egy jó magyar lagzit is, és végül úgy döntött, hogy inkább ő is olyat szeretne. Mivel neki meg az volt az egzotikus. :) Meg hát azért ő sem akarta kihagyni Anyukámat a buliból. ;) Annak ellenére sem, hogy így komoly áldozatokat kellett hoznia (meg a családjának is). És hát így lett a csokapik.
Thinking about this was kinda discouraging even for my wife, even though she's supposed to have been brought up in this environment... However, luckily she got some first-hand experience of The Hungarian Wedding last year at my brother's wedding, and in the end she decided that she'd like to have something similar. To her, that was the exotic thing. :) And she didn't want to leave my Mom out of the party either. ;) Even though she knew that she (and her family) would have to make quite some sacrifices for it. And that's how we got to our conclusion.
この選択肢は、妻にとってもちょっと辛そうな感じだった。
ずっとこの環境で育ってきたのにね…
でも、幸運のことに、去年私の兄の結婚式で、妻も出席して、本格的な「ハンガリーの結婚式」って奴がちゃんと体験できたよ。
それで、「やっぱりそう言う式のほうが楽しそうだな」と言ったね。
ちょっと考えてみれば、日本人にとって、そっちのほうがエキゾチックでしょうね。 :)
その上、妻が、私の母も絶対に参加してほしいと言ってくれたし。 ;)
自分にとっても、自分の家族にとっても中々の負担になることを認識した上でね。
そう言うことで、式の場所が決まったね。
No comments:
Post a Comment