Wednesday, February 21, 2018

Fehér évszak - White season - 白い季節

Tokióban ugyan ritka dolognak számít a hó (4 éve nen volt akkora havazás, mint az idei 5 centi). Nem úgy fent északon, vagy a Japán Tenger partján, nem is beszélve a Japán Alpokról. A legutóbbi posztban röviden érintett buszos kirándulás ez utóbbi kettőt vette célba. Már régóta kíváncsi voltam a téli hegyekre, meg egy téli onsen-ezés is tervben volt egy ideje. Így egy olyan útra esett a választás, amelyben mindkettő megvan. Egyébként biztos tudtam volna találóbb címet is találni a posztnak, de a "fehér évszak" japán változatának (白い季節 - shiroi kisetsu) a csengése nagyon tetszik, így más szóba se jöhetett... :)

In Tokyo, snow is considered a rare phenomenon (the 5 cm this year is a 4-year record). In the north, or on the coastal area of the Sea of Japan, or in the Japanese Alps, it's a whole different story though. The bus tour briefly mentioned in my previous post targeted the two latter areas. I've wanted to see the mountains in winter, and a dip in an onsen in this season has also been among my plans for some time now. By the way, I most likely could've found a more appropriate title for the post, but the Japanese version of "white season" (白い季節 - shiroi kisetsu) has a very nice ring to it, so there was no way I'd choose anything else... :)

東京で雪ってのは、中々体験できない現象だね。
(今年の5センチぐらいは4年ぶりだし。)
一方、北の方や日本海の近くや日本のアルプスの辺りは全く別の話。
前回ちょっとだけ話したバスツアーは後者の2つにも行く物だった。
冬の山々も見たかったし、この時期に温泉にも入りたかったし。
ちなみにこのポストにもっと合ってるタイトルも見付けられたと思うが、「白い季節」はとっても綺麗な言葉だなぁと思ってるから、絶対にこれにしたかった... :)


A Japán Tenger elég messze van Tokiótól, pláne ha a kis hegyi utakon kell kanyarogni. Így aztán a nap nagy részét a buszon töltöttük. Már az autópályáról is jól nézett ki, ahogy megyünk neki a hegyeknek, de ahogy beértünk közéjük, a látvány még gyönyörűbb lett. :) Volt minden: fehér hegyoldalak, ködbe burkolózott hegycsúcsok, mély völgyek, hatalmas gátak, pici csendes falvak... Alig lehetett betelni az egésszel. Egy-két fotó erejéig még magát a tengert is megpillanthattuk.

The Sea of Japan is quite far from Tokyo, especially if you have to climb through the narrow mountain roads. Which meant that we spent most of the time on the bus. Closing in on the mountains on the highway was already looking good, but the view became a lot more astonishing as we actually reached them. :) We saw white mountain sides, foggy mountain-tops, deep valleys, huge dams, small quiet villages, among others... I couldn't get enough of it. We could even catch a glimpse of the sea for the duration of taking a few photos.

日本海は東京から中々離れた場所だね。
特に、山道で行かないといけないなら。
なので、2日の大分をバスの中で過ごした。
山々に近付くのも綺麗だったが、山岳地に入ったら、景色が本当にすごくなったよ! :)
白い坂や霧に囲まれた頂上や深い谷やでっかいダムやちっちゃい静かな山村等沢山見たね。
それでもいくら見ても飽きれないほどに美しかった!
写真1-2枚が撮れるぐらいは日本海も見えた!


Persze útközben azért megálltunk pár helyen turistáskodni, ahogy azt köll. Az első ilyen a Shirakawa-go (angol link) volt, ami egy híres falumúzeum a hegyek között, tradicionális gassho-zukuri stílusú parasztházakkal. A stílus onnan kapta a nevét, hogy a magas nádtetők úgy néznek ki, mint az ember keze imádkozás közben. Egyébként része a világörökségnek, viszont ennek ellenére nem kell belépőt fizetni. Csak ha az ember meg akar nézni egy-két házat belülről is. (De akkor sem 20 €-t, mint egyes országokban. :P) Plusz érdekesség, hogy a falu nem csak üres múzeum, hanem laknak is benne. Ja, és bármelyik évszakban megy az ember, csodálatos látványt nyújt. :)

Of course, we stopped along the way a few times to do tourist-things. Our first such stop was Shirakawa-go, a famous village museum among the mountains. You can see traditional gassho-zukuri-style houses in it. The name of the style originates from the fact that the thatched roofs look like a praying person's hands. By the way, it's part of the world heritage, and still you don't have to pay a fee to enter it. Unless you want to see inside a few houses. (But even that fee is not 20 €, unlike in some countries. :P) Another fun fact: the village is not just an empty museum, people actually live in it. Oh, and no matter in which season you visit it, you can be sure to see some astonishing views! :)

もちろん、途中で観光するためにあちこちでちょっと停まったね。
最初に白川郷でね!
合掌造りの家々は、すっごく綺麗!
ちなみに世界遺産に入ってるのに、入場は無料だね。
まぁ、色んな家の中まで見たいなら、確かにお金かかるけど。
(それでも、それもヨーロッパでよく経験してる20 €の辺りじゃない。 :P)
そして、その村に実際に住んでる人もいるらしいと聞いたらビックリした!
それに、どの季節で行ってもすっごく美しい景色が沢山観れる! :)


Másik megállónk (már a hazafelé úton) a Zuiryuji (angol link) volt Takaokában. Ez a buddhista templom több, mint 300 éve épült, és érdekessége, hogy az épülethez csak fát használtak, mindenféle rögzítő szög, vagy hasonló nélkül. Az építőelemeket pedig úgy alakították ki, hogy az illesztések nagyobb földrengések hatására se jöjjenek szét. Földrengésekkor az épület alakja némileg megváltozik, de aztán idővel visszaáll eredeti formájára. És hogy működik-e ez az építészeti megoldás? A templom nem sérült meg az elmúlt több, mint 300 év egyik földrengésében sem, aminél több bizonyíték azt hiszem, nem is kell.

Another one of our stops (already on the way home) was Zuiryuji in Takaoka. This buddhist temple was built about 300 years ago, and the building is made up of wood only. No nails ot screws or similar stuff was used to hold the wood together. And the building blocks were shaped in a way that they wouldn't fall apart even in big earthquakes. When an earthquake hits, the shape of the temple changes, but then it returns to its original form. Now you may ask "okay, but does it work?" The temple survived all earthquakes of the last 300 years, which I think tells more than enough.

観た観光地のもう1つのは(もう帰り道だったけど)、高岡の瑞龍寺だった。
このお寺は300年ぐらい前建られて、木材しか使われなかった建物である。
釘等が1個も使われなかったそうだよ!
それで中々ビックリしたね。
で、木材の部品の全ては、大地震の時にも建物が崩れないような形になってる。
地震の時に建物の形がちょっと変わるけど、結局元に戻るらしい。
で、「そんな造りが本当に大丈夫か?」と聞きたいなら、そのお寺が今までの300年の地震の全てを乗り越えて、今も立ってるね。
それぐらいの証拠が充分のはずだと思う。


A Zuiryuji-hez közel esik a takaokai Daibutsu (angol link), ami Japán három legnagyobb Buddha-szobrának egyike. Így ha már a közelben voltunk, tettünk oda is egy rövid kitérőt.

Takaoka's Daibutsu, one of the Three Great Buddha statues in Japan, sits quite close to Zuiryuji. So we took a short stop there while we were at it.

ずいりゅうじの近くに、もう1つの名所がある。
それは、高岡の大仏、日本の三大仏の1つだね。
そして、どうせ近くにいたのです、それも観に行ったね。


A hazafelé út is a hegyek között ment, így még többet gyönyörködhettünk a hófödte hegyoldalakban, hegyi patakokban. Az egyik pisiszünetben azt vettem észre, hogy az ajándékboltban valamiért nagyon sok édességen a "Kimi no na wa" anime szereplői vannak mindenféle arckifejezéssel. Először nem értettem, hogy miért, de aztán észrevettem, hogy a megálló közel van Hida városához, amit az anime falusi jeleneteinek a helyszíneként tartanak számon.

The way home also led us across the mountains, so we had a chance to take in the beauty of snowy mountain sides and small streams some more. At one of our short stops (so everyone could take a leak), I noticed that the local gift shop was filled with all kinds of cookies with the characters of the anime "Kimi no na wa". At first I didn't know why, but then I noticed that the place was close to the town of Hida, which is supposedly where the anime's village-scenes take place.

帰り道も山々の間だったので、雪の坂や様々な小川をもっと観れた。
ちょっとした買い物とお手洗いのために停まった所で、店が「君の名は。」のアニメのキャラの色んなお菓子だらけだと気付いた。
最初はいったい何でだろうなぁと分からなかったが、少し後で「あ、今飛騨市の近くだね」ってようやく分かった。
その町が、そのアニメの村っぽいなシーンの舞台だと言われてる。


Ezenkívül a lemenő nap fényében még megpillanthattuk a Fuji hegyet, amit az odafelé úton nem láthattunk a köd miatt. Összefoglalva kb. ennyi, itt lejjebb még megnézhetitek az útközben (a buszról) kattintott képeket.

Towards the end, we managed to catch a glimpse of Mount Fuji in the sunset. (We missed it on the way to the onsen because of the foggy weather around it.) So I guess that's it for now, feel free to check the photos I took on the way (while sitting on the bus).

最後に、日が暮れる時に富士山も観れた。
(ちなみに行く道で霧のせいで見れなかったよ。)
じゃあ、今回はここまで。
ツアーで(バスに乗った時に)撮った写真を是非観てね!